A nyári kert friss vagy az egyenlítői esőerdők trópusi illatát a növények által termelt olajos folyadékok parányi cseppjei adják.Ezek az illóolajok,a szintetikus illatanyagokkal együtt az illatszeripar alapanyagai.

Nem tudjuk,hogy a növények miért termelnek illóolajat.Némelyikük talán így vonja magára a rovarok,bogarak figyelmét,növelve ezzel a megporzás esélyét,míg mások illatanyagukkal elriasztják az élősködőket.A Föld sok-sok ezer növényfaja közül mindössze 200 termeli azokat az illóolajokat,amelyekből az illatszergyárak a parfümök illatanyagait gyártják.

Vannak parfümök,amelyek akár száz különféle olajat is tartalmaznak,de olyanok is,amelyet csak néhányat.Három alkotóelem azonban mindegyikükben közös: 1;a "fedő illat",a a legillékonyabb,amely az azonnali hatást kelti, 2;a "köztes illat",amely módosítja az első benyomást,ezt a parfüm testének szánját, 3;és végül az "alapillat",amelyet a legtovább érezni.

Az ókori görögök és rómaiak úgy készítettek illatos kenőcsöket,hogy virágokat,leveleket és gyökereket áztattak zsíros olajokban,leggyakrabban állati zsírban vagy olivaolajban.Ezek a zsírok és az olajok kioldották a növényi részek illatanyagait.A nők és a férfiakegyaránt használtak balzsamokat,amelyekmár akkor is drágák voltak,s csak a gazdagok éltek velük.Amikor Kleopátra Marcus Antonius üdvözlésére ment,hajója lila vitorláit parfümmel itatta át,hogy lenyűgözze a férfit.

Lukács evangélista elmeséli egy asszony történetét,aki néhány tudós Mária Magdalénával azonosít,s aki balzsammal kente be Jézus lábát egy farizeus házában.A balzsam minden bizonnyal tartalmazott nárdusolajat,az indiai valeriánfából nyert aromás olajat.

Elsőként az arabok alkalmaztak desztillációs technikát az illóolajok kinyerésére,s a mind a mai napig hasonló eljárással dolgoznak.Az illatos növények virágait vagy leveleit felvagdalják,összesajtolják,majd vízfürdőn melegítik,hogy az illékony olajakat elpárologtassák.Az olajgőz hűtött üvegcsövön halad keresztül,amelyben lecsapódik.A kinyert mennyiség a legtöbb növény esetében nagyon csekély,általában kevesebb,mint a felhasznált anyag ezredrésze.Illata méd százszoros hígításban is kábító.

A desztilláció nem minden esetben alkalmazható,mivel vannak illatanyagok,amelyek hevítéshatására tönkremennek.A délfrancia Provance parfümgyártó központjában,Grasse-ban még ma is az enfleurange-nak nevezett technikát alkalmazzák ezeknek a kényes olajoknak a kinyerésére.A virágokat nagy tisztaságu faggyú- vagy disznózsírréteget tartalmazó kereteken terítik szét.Egy,két vagy három nap alatt hideg,sötét szobában a zsír magába szívja a virágok illóolaját.Így keletkezik a pomádénak nevezett anyag.A fölösleges zsírt alkohol hozzáadásával különítik el.Az alkholos oldatba csak az illóolajok mennek át,elegyítésre készen.

Ma is gyakori,hogy a parfümolajat a világtól távoli vidéken családi vállalkozás kereteiben állítják elő,évszázadok óta változatlan módszerekkel.A világ rózsaolaj-termelésének70 %-át még ma is Bulgária adja.A Balkán-hegység völgyeiben még sötét van,amikor rózsagyüjtők már dolgoznak.A szirmokat még pirkadat előtt le kell szedni,ha azt akarják,hogy ne vesszenek el illatanyagaik.Az olaj minden egyes grammjához több,mint 200 szirom kell.

Sok helyen évente mindössze néhány tonna olajat állítanak elő.Az olaj az ügynökökön és az exportőrökön keresztül kerül a parfümgyárakba,amelyek féltve őrzött,nagy körültekintést igénylő eljárásokkal létre hozzák sajátos illatanygaikat.

Vannak jellegükben virágillatú parfümök,amelyekben az olyan illatok dominálnak,mint például a rózsa vagy a gardénia.Mások keleties,fű- vagy fűszerillatúak.Ezek kínai,burmai,Srí Lanka-i fahéjolajat vagy indonéziai ,nyugat-indiai szerecsendió-olajat tartalmaznak.A férfiaknak szánt borotválkozás utáni arcszeszekillatanyaga fűszer,fa vagy bőr jellegeű.

Hogy a parfümök illata minél tartósabb legyen,rögzítőszereket használnak.Korábban ezek egzotikus állati termékek voltak,amilyen az ámbra,az ámbrás cet bélcsövében képződő viaszszerű anyag;a pézsma,a hím pézsmaszarvas mirigyeiben található illatanyag;a cibet,a cibetmacska ürülékében lévő anyag;vagy a kasztóreum,a hódzsír,amit a hód mirigyeiből nyernek.Ma azonban szintetikus úton állítják elő a rögzítőanyagokat.

Ha az illatanyag elkészült,álljon az mindössze 20-30,vagy akár 300 olajféléből,változatos termékek készülnek belőle.A kölnivíz általában 2-6% alkoholban oldott parfümöt tartalmaz.A parfümök ennél jóval töményebbek,az alkoholos oldat ebben az esetben 10-25% illatanyagot tartalmaz.

Nem minden parfüm készül hagyományos módon.Mesterséges illatanyagokhoz folyamodnak sok olyan területen,ahol a hagyományos parfümök túl drágák lennének.Például fényezőszereket,légfrissítőket,fertőtlenítőket vagy samponokat illatosítanak velük.