A világnak növekvő vízhiánnyal kell szembe szembe néznie.Egyes csapadékhiányos területeken,mint például a Közel-Keleten,a természetes vízellátás nem megfelelő.Ezeken a helyeken a vízprobléma egyik megoldását a tengervíz sótalanítása jelenti.

Az egyik sókivonó eljárás már az i.e.4.századtól ismert,amikor is Arisztotelész megállapította,hogy ha a sós vizet felforralják,akkor a felszálló pára maga mögött hagyja a sót.A lecsapódó gőzböl nyert víz már sómentes.

A legegyszerübb sótalanító berendezés a lepárló,amelyben a vizet felforralják,a keletkező gőz pedig lecsapódik.Egyszerű napenergiával működő lepárlót lehet kialakítani,ha sós vizzel teli medence fölé üvegkupolát emelnek.A víz a napsugarak hatására felmelegszik,elpárolog,majd lecsapódik az üvegen,s lefut annak oldalán a kupola peremén kiképzett vízelvezető csatornákba.Egy 1négyzetméteres lepárló naponta hozzávetőleg 5l tiszta vízet ad.

Ahhoz,hogy megfelelő mennyiségű víz keletkezzék,ennél jóval nagyobb lepárlóra van szükség.A vízet először atmoszferikus forráspontja fölé hevítik,de nem forr fel,mert a hevítés nyomás alatt álló,zárttérben történik.A víz innen egy kisebb nyomású kamrába folyik,ahol egy része azonnal elpárolog.A keletkező gőz érintkezésbe lép a beáramló hideg tengervizet tartalmazó csőrendszerrel,és lecsapódik.Az első kamrában el nem párolgott forró tengervíz egy kissé alacsonyabb nyomású kamrába folyik,ahol villanásszerűen további mennyiség párolog el belőle,s a gőz ismét lecsapódik.

Modernebb sókivonó eljárás az ún. fordított ozmózis,amely költségesebb,de hatékonyabb,mint az egyensúlyi desztilláció.Műanyagból készült hártyafalakon olyan parányi lyukacskák vannak,amelyek a vízmolekulák áteresztésére elég nagyok,de a sót visszatartják.A cső alakú hártyafalak közé nyomás alatt vezetik be a tengervizet.A sótalanított víz cseppek formájában a cső külső oldalán távozik.

A világ egyik legnagyobb,a fordított ozmózis elvén működő sólepárló telepét Bahreinben építették.A telep naponta több mint 54millió l édesvizet állít elő.

Mivel egyre több száraz terület kerül művelés alá és alakul át lakott hellyé,a sótalanítás iránti igény is egyre növekszik.Az 1980-as évek végén több mint 2200 sólepárló telep működött.A tisztított víz azonban sokba kerül,ezért csak ivóvízként,ipari vízként és értékes mezőgazdasági növények öntözésére használható.