A nyári kert friss vagy az egyenlítõi esõerdõk trópusi illatát a növények által termelt olajos folyadékok parányi cseppjei adják.Ezek az illóolajok,a szintetikus illatanyagokkal együtt az illatszeripar alapanyagai.

Nem tudjuk,hogy a növények miért termelnek illóolajat.Némelyikük talán így vonja magára a rovarok,bogarak figyelmét,növelve ezzel a megporzás esélyét,míg mások illatanyagukkal elriasztják az élõsködõket.A Föld sok-sok ezer növényfaja közül mindössze 200 termeli azokat az illóolajokat,amelyekbõl az illatszergyárak a parfümök illatanyagait gyártják.

Dél-Afrikában,ahol olcsó a szén,a Sasol Company olyan eljárást vezetett be,amellyel a szenet olajjá lehet alakítani.

A szenet hatalmas tartályokba töltik,meggyújtják,majd az égéstérbe néhány percig nagy nyomáson vízgõz és oxigén keverékét fúvatják be.A szén elég,miközben nagymennyiségû gáz keletkezik,amely szénben és hidrogénben gazdag,vagyis azokban az alapelemekben,amelyekbõl az olaj elõállítható.

mivel az olaj hozzávetõleg kétszer annyíi hidrogénatomot tartalmaz,mint szénatomot,ezért a széngázhoz további hidrogént kell adagolni.Az égõ szén elegendõ energiát termel ahhoz,hogy a vízgõz molekuláit oxigén- és hidrogénatomokra bontsa.Az így nyerthidrogén adja meg a gázban a hidrogén és a szén kellõ arányát.

Az ember legõsibb foglalatosságai közé tartozik,hogy erjesztéssel növényekbõl alkoholtartalmú italokat készít.Ma azonban,amikor az olaj drága és a tartalékok kifogyóban vannak,a növényekbõl nyert alkoholt másra is hasznélják: alternatív üzemanyagot gyártanak belõle jármûvek számára.

A világon Braziliában állítanak elõ a legnagyobb mennyiségben üzemanyag-alkoholt növényekbõl.Az 1973-as olajválság után két évvel,válaszul az emelkedõ importolajárakra,Brazília elindította üzemanyag-alkohol programját.A brazilok a náluk olcsó és bõséggel termelt növényt,a cukornádat használták nyersanyagként.