Az árapály mozgásából származó energiát több száz éve használják már energiatermelésre. Európa partvidékén már a 18. században olyan malmok sorakoztak, amelyek az árapálymozgást használták energiaforrásként. A dagálykor érkezõ hullámokat nyitott zsilipeken keresztül tározókba vezették. Amikor az az árhullám elérte csúcspontját, a zsilipeket bezárták, és az apály ideje alatt a vizet a vizikerekeken keresztül vezették vissza. A vízikerék mozgásba jött, és már rendelkezésre is állt az energia a malom mûködtetéséhez.

Ha egy mozgásban lévõ tárgyat vagy élõlényt szeretnénk fényképezõgépünkkel megörökíteni, ügyelnünk kell az expozíciós idõ helyes megválasztására. Ha ezt elmulasztjuk, könnyen megeshet, hogy az elõhívott fényképen az objektum felismerhetetlenségig elmosódottan jelenik meg. Ennek az amatõr fotósok által gyakran észlelt jelenségnek egyszerû magyarázata, hogy a film megvilágítása közben az objektum jelentõs mértékben elmozdult, megváltoztatta eredeti pozícióját.

A vasút története [szerkesztés]

George és Robert Stephenson Rocket nevû gõzmozdonya 1829-bõl (Science Museum, London)

Bõvebben: A vasút története és Magyarországi vasúttörténet

A mai értelemben vett vasút a 19. század elején lóvasút volt. A lóvonatású vasutak még nem adták meg az igazi versenyelõnyt a kor közúti közlekedésével. 1827-ben Magyarországon is folytak kísérletek a lóvasút meghonosításával, de a kísérlet nem bizonyult kifizetõdõnek.

Bell 206 típusú helikopter

A helikopter olyan aerodinamikus légi jármû, amely motor segítségével forgatott szárnyakkal tudja önmagát a levegõbe emelni. Repülési magasságát és irányát nem szárnyakkal és vezérsíkokkal, hanem a forgószárnyak állásszögének változtatásával tudja szabályozni. A helikopter szó a görög helix (csavar) és pteron (szárny) szavakból keletkezett. A motor meghajtású helikoptert a szlovák származású Jan Bahyl találta fel.

Boeing 747-es repülõgép

Arepülõgép olyan közlekedési eszköz, amely a levegõnél nehezebb, az atmoszférában halad, merev felületei és a levegõ reakcióerejébõl keletkezõ felhajtóerõ segítségével a repülési magasság és irány megváltoztatására illetve megtartására képes, motor vagy hajtómû segítségével. A motor nélküli merevszárnyú repülõgépek (vitorlázó repülõgép) esetében a magasság megtartása vagy növelése csak emelkedõ légáramlat (termik, hullám) segítségével lehetséges, de az ilyen jármûvek ennek hiányában is képesek a kontrollált repülésre és jelentõs távolság megtételére relatív csekély magasságvesztéssel (1:25 ? 1:50), ezért szintén repülõgépnek tekintjük õket.

Hangok mesterséges elõállítására alkalmas elektronikus zenei eszköz.

Maplin 5600-as analóg szintetizátor

A hangszintézis története [szerkesztés]

A hangszintézis története az 1940-es évekre nyúlik vissza, közérthetõ formában az elsõ tudományos publikációt Daphne Oram készítette 1958-ban, melyet az "Oramics"-technológiaként nevezett el. Tulajdonképpen ez a kezdetleges szintetizátorok mûködését ismertette.

Kezdetben analóg szintetizátorok fejlõdtek ki, késõbb digitálisak, majd az analóg technika reneszánsza révén divatba jöttek a virtuális analóg, illetve egyéb szoftverszintetizátorok.

A selyemhernyó gubói

A selyem a köznyelvben általában a hernyóselymet, a Bombyx mori mirigyváladékát jelenti, amely fontos textilipari nyersanyag. Tágabb értelemben azonban a selyem minden olyan rovar mirigyváladékát jelenti, amely bizonyos hasonlóságot mutat a hernyóselyemmel. Ilyen például a vadselyem vagy a pókselyem.

A selyemhernyók eperfa levelek között

A hernyóselyem, a selyemhernyó mirigyváladékából keletkezett finom, fényes, rugalmas szál, egyike a textiliparban felhasznált állati eredetû szálasanyagoknak.