Bell 206 típusú helikopter

A helikopter olyan aerodinamikus légi jármû, amely motor segítségével forgatott szárnyakkal tudja önmagát a levegõbe emelni. Repülési magasságát és irányát nem szárnyakkal és vezérsíkokkal, hanem a forgószárnyak állásszögének változtatásával tudja szabályozni. A helikopter szó a görög helix (csavar) és pteron (szárny) szavakból keletkezett. A motor meghajtású helikoptert a szlovák származású Jan Bahyl találta fel.

Boeing 747-es repülõgép

Arepülõgép olyan közlekedési eszköz, amely a levegõnél nehezebb, az atmoszférában halad, merev felületei és a levegõ reakcióerejébõl keletkezõ felhajtóerõ segítségével a repülési magasság és irány megváltoztatására illetve megtartására képes, motor vagy hajtómû segítségével. A motor nélküli merevszárnyú repülõgépek (vitorlázó repülõgép) esetében a magasság megtartása vagy növelése csak emelkedõ légáramlat (termik, hullám) segítségével lehetséges, de az ilyen jármûvek ennek hiányában is képesek a kontrollált repülésre és jelentõs távolság megtételére relatív csekély magasságvesztéssel (1:25 ? 1:50), ezért szintén repülõgépnek tekintjük õket.

Hangok mesterséges elõállítására alkalmas elektronikus zenei eszköz.

Maplin 5600-as analóg szintetizátor

A hangszintézis története [szerkesztés]

A hangszintézis története az 1940-es évekre nyúlik vissza, közérthetõ formában az elsõ tudományos publikációt Daphne Oram készítette 1958-ban, melyet az "Oramics"-technológiaként nevezett el. Tulajdonképpen ez a kezdetleges szintetizátorok mûködését ismertette.

Kezdetben analóg szintetizátorok fejlõdtek ki, késõbb digitálisak, majd az analóg technika reneszánsza révén divatba jöttek a virtuális analóg, illetve egyéb szoftverszintetizátorok.

A selyemhernyó gubói

A selyem a köznyelvben általában a hernyóselymet, a Bombyx mori mirigyváladékát jelenti, amely fontos textilipari nyersanyag. Tágabb értelemben azonban a selyem minden olyan rovar mirigyváladékát jelenti, amely bizonyos hasonlóságot mutat a hernyóselyemmel. Ilyen például a vadselyem vagy a pókselyem.

A selyemhernyók eperfa levelek között

A hernyóselyem, a selyemhernyó mirigyváladékából keletkezett finom, fényes, rugalmas szál, egyike a textiliparban felhasznált állati eredetû szálasanyagoknak.

Szuperpapírok

Egy éven belül kapható lesz a sûrített levegõvel hajtott autó ? ígéri a környezetkímélõ gépkocsi francia fejlesztõje. Guy Negre már jó tíz éve ígéri, hogy piacra kerül a találmány.

A nyári kert friss vagy az egyenlítõi esõerdõk trópusi illatát a növények által termelt olajos folyadékok parányi cseppjei adják.Ezek az illóolajok,a szintetikus illatanyagokkal együtt az illatszeripar alapanyagai.

Nem tudjuk,hogy a növények miért termelnek illóolajat.Némelyikük talán így vonja magára a rovarok,bogarak figyelmét,növelve ezzel a megporzás esélyét,míg mások illatanyagukkal elriasztják az élõsködõket.A Föld sok-sok ezer növényfaja közül mindössze 200 termeli azokat az illóolajokat,amelyekbõl az illatszergyárak a parfümök illatanyagait gyártják.

Dél-Afrikában,ahol olcsó a szén,a Sasol Company olyan eljárást vezetett be,amellyel a szenet olajjá lehet alakítani.

A szenet hatalmas tartályokba töltik,meggyújtják,majd az égéstérbe néhány percig nagy nyomáson vízgõz és oxigén keverékét fúvatják be.A szén elég,miközben nagymennyiségû gáz keletkezik,amely szénben és hidrogénben gazdag,vagyis azokban az alapelemekben,amelyekbõl az olaj elõállítható.

mivel az olaj hozzávetõleg kétszer annyíi hidrogénatomot tartalmaz,mint szénatomot,ezért a széngázhoz további hidrogént kell adagolni.Az égõ szén elegendõ energiát termel ahhoz,hogy a vízgõz molekuláit oxigén- és hidrogénatomokra bontsa.Az így nyerthidrogén adja meg a gázban a hidrogén és a szén kellõ arányát.

Az ember legõsibb foglalatosságai közé tartozik,hogy erjesztéssel növényekbõl alkoholtartalmú italokat készít.Ma azonban,amikor az olaj drága és a tartalékok kifogyóban vannak,a növényekbõl nyert alkoholt másra is hasznélják: alternatív üzemanyagot gyártanak belõle jármûvek számára.

A világon Braziliában állítanak elõ a legnagyobb mennyiségben üzemanyag-alkoholt növényekbõl.Az 1973-as olajválság után két évvel,válaszul az emelkedõ importolajárakra,Brazília elindította üzemanyag-alkohol programját.A brazilok a náluk olcsó és bõséggel termelt növényt,a cukornádat használták nyersanyagként.